Írás, mint szenvedély

Írta: PaBe

Állandóan írt. Folyton-folyvást. Nem múlt el úgy nap, hogy nem alkotott volna legalább fél oldal szöveget. Nem is unta meg.

     Soha. Hiszen ez az egyik szenvedélye.

     Johanna naplót is vezetett. És ez mellet írt regényeket, novellákat. De csak magának alkotott. A maga örömére. Senki nem olvasta el őket. Maximum ő maga, ha úgy támadott kedve. Ami viszont nem ritkán meg is történt.

     Nap mint nap kijárt a közeli erdőszélre, szántóföldre. És ott írt. Persze, otthonában is alkotott összefüggő mondatokat. Hol itt, hol ott. Attól függ kint milyen az időjárás, és hogy milyen kedvében van.

     A másik szenvedélye az olvasás. Csak úgy falta a könyveket! Persze, nem teljesen mértéktelenül. Bár ő szerette volna azt tenni. De hát nem ért rá egész nap, dolgozott is. Hiszen valamiből el kell tartania magát. És valamiből vennie kell könyveket. (De azért többségben könyvtárba járt!)

     Napi nyolc óra munka, egy óra oda-vissza az út. Ha dolgoznia kell, reggel hét órakor kel. Nyolctól van a munkaideje. Így délután fél ötre ér haza. Gyermeke, férje nincs, barátja se nagyon. Magányos farkas. De nem bánja. Élvezi az életet és boldog. Semmi sem hiányzik életéből. Így ha hazaér a munkából, azt tesz, amit akar. Ő írni szokott. Először a naplójába. Utána olvas, majd írja könyvét vagy novelláját. Aztán kimegy a közeli erdőszélre. Sétál egy kicsit a kora esti, friss levegőn. És nézi a tájat, a természetet. Nyolcra hazaér. Ír a naplójába, azután olvas egy cseppet. Már ha lehet nála beszélni cseppről. És ha a csepp legalább fél órát jelent. Ezek után elmegy fürdeni, majd szépen, nyugodtan megvacsorázik, végül ír. A nap végén megmossa fogát, és lefekszik aludni.

     De néha kicsit más a napi programja. Van, hogy elmegy a könyvtárba, illetve boltba vásárolni. Néha meglátogatja rokonait, vagy ők látogatják meg Johannát.

    Nyáron viszont felborul a napi program. Mindig van pénze, nem is kevés. Így minden évben elmegy valahova nyaralni, többnyire külföldre. Ott pedig felfedezi az adott ország rejtelmeit, kincseit, szépségeit… És megjegyzi, érdemes-e oda visszatérni. Itt viszont nem ír-olvas rengeteget, csak a naplójába firkant…