Kérdezz-felelek!

Hogyan forr össze a törött csont?

A törött csont ugyanúgy összeragasztható, mint a törött tányér, a különbség annyi, hogy az előbbihez nincs szükség külön ragasztóra, mert a csont kötőszövetei maguk termelik azt.

A csontszövet lenyűgöző öngyógyító képességekkel rendelkezik. Amikor a csont eltörik, a törés körül lévő puha szövetek megsérülnek, és a sejtek egy része el is pusztul. A csont folytonossága megszakad, a puha szövetet csupán alvadt vér és némi nyirok tartja össze.

A törés után mindössze néhány órával azonban fiatal sejtek jelennek meg a helyszínen, ez az első lépés a csonttörés gyógyulásában. A sejtek gyorsan osztódnak, és kalciummal telítődnek. A törés után 72- 96 órán (3-4 nap) belül olyan szövetet fejlesztenek ki, amely egyesíti a törött csontvégeket. Az újonnan képződött szövetben még több kalcium rakódik le, amely végül megszilárdítja az új csontszakaszt, s az így hosszú hónapok alatt végleges csonttá alakul.

A törött végtagot általában begipszelik, hogy rögzítsék a törött csontvégeket.

Melyek az emberi agy fő részei? Mi történik bennük? Miért felelősek?  

Az agyat három fő részre oszthatjuk, amelyek különböző szerepeket töltenek be. A nagyagy körülöleli a többi agyrészt. Itt történik a gondolkodás, az érvelés és az emlékezés folyamatának nagy része.

A kisagy a nyak felöli területen helyezkedik el. Ez a terület a finom mozgásokért és általában a mozdulatok összehangolásáért felelős.

Az agytörzsben történik a legtöbb akaratunktól független folyamat ellenőrzése.

Hogyan repülnek a madarak?

A madarak teste kiválóan alkalmazkodott a repülő életmódhoz. Csontjaik üregesek, ezért testük könnyű, így a lehető legkisebb erőfeszítéssel repülnek és siklanak a levegőben. Egy sas szárnyának fesztávolsága akár 2 méter is lehet, de maga a madár kevesebb, mint 4 kg. A madarak tüdejéhez légzsákok kapcsolódnak, ez minden szárnycsapással többletoxigénhez juttatja őket. A madártollak csökkentik a légellenállást, és pehelysúlyukat meghazudtolóan erősek és hajlékonyak.    

Hogyan válik a hernyó lepkévé?

A nőstény lepke élete során akár több ezer petét is rakhat. A petéket olyan növényre rakja, amely utódai számára hasznos táplálékként szolgálhat majd. A petéből lárva kel ki, mely azonnal nekilát a falatozáshoz, közben nő, s leveti többször is bőrét. Egy idő után selyemszá-lakból apró gubót sző maga köré, és bebábozó-dik. A báb időszak hónapokig is eltarthat, mely közben a lárva szervezete változásokon esik át. A kifejlett lepke végül kitör a gubóból, test- nedveket pumpál szárnyába, s megszárítkozik.

Miért nefelejcs a nefelejcs neve?

Romantikus története van. Egy lovagnak megtetszett az egyik folyó partján növő égszínkék virág, és leszállt a lováról, hogy szedjen belőle. Az ábrándos lovag megcsúszott és a patakba esett, ahol az örvény elragadta. Utolsó jajkiáltásával így szólt szerelméhez: „Ne felejts el!”. Innen ered a növény neve egy legenda szerint.

Miért nyújtogatják nyelvüket a hüllők?

Amikor a hüllők kinyújtják a nyelvüket, parányi vegyi részecskéket, nyomelemeket gyűjtenek és továbbítják szájukba. Ott az idegsejtjeik kiderítik, mit jelent a vegyi anyag. Így kapnak jelzéseket a közelükben lévő táplálékról vagy veszélyről.

Miért kell az orrunkat fújnunk, ha sírunk?

Azért, mert a szemüregben termelődő könny természetes körülmények között a könnycsatornán keresztül az orrba jut, ahol elpárolog. Ha sírunk, megsokszorozódik a könny mennyisége, s a könnycsatornán keresztül annyi folyadék kerül az orrba, hogy nem tud mind elpárologni.